A szövegszerkesztõ program talán a leggyakrabban használt program. Bármikor használhatod, ha egy levelet írsz vagy valamilyen szép kiadványt készítesz. A szövegszerkesztõ program egy olyan eszköz, mellyel könnyen, gyorsan szép, esztétikus kiadványokat tudsz készíteni, amit a késõbbiekben bármikor módosíthatsz, reprodukálhatsz, kinyomtathatsz.

Egy irodában elengedhetetlen a szövegszerkesztési tudás.

Szövegszerkesztõk osztályozása:

Egyszerû (ASCII) szövegszerkesztõk:
Ezek olyan egyszerû szövegszerkesztõk, amelyekkel nem lehet formázni a beírt szöveget. (Betûformázás, képbeillesztés stb. lehetõség nincs.) Ilyen program a DOS-nál tanult EDIT és a Windowsnál tanult Jegyzettömb (NOTEPAD) program. Ezekkel tehát bármilyen formázatlan szöveget létrehozhatsz (pl. CONFIG.SYS vagy AUTOEXEC.BAT fájlt, vagy bármilyen parancs fájlt vagy TXT kiterjesztésû üzenet fájlt.)

Formázható szövegszerkesztõk:
Ezek már bonyolultabb szövegszerkesztõk, amelyek segítségével formai beállításokat is végezhetsz (betûformázás, képbeillesztés, stb.) Ilyen például a Windowsnál tanult WORDPAD, illetve a WORD97 szövegszerkesztõ.
Régebben egyes szövegszerkesztõk nem tudták szerkesztés, formátum beállítás közben egybõl megmutatni a nyomtatási képet (azt, hogy kinyomtatva milyen lesz a dokumentum). A szerkesztés közben a szövegben különféle kódok utaltak a formázásokra.
A jelenleg használatos szövegszerkesztõk szerkesztés közben egybõl azt a képet mutatják, amit nyomtatáskor kapsz. Ezeket WYSIWYG szövegszerkesztõknek nevezték el: what you see is what you Get = amit látsz, azt kapod. Ezt a szolgáltatást régen csak a drága kiadványszerkesztõk nyújtották. A WYSIWYG szövegszerkesztõvel nagyon gyorsan, nagyon szép kiadványokat tudsz készíteni.

A szövegszerkesztés menete:
   Szöveg begépelése: Elõször gépeld be az egész szöveget, vagy a kívánt szövegrészt.
   Formázás: A begépelés után végezd el a szöveg formátumának beállítását.
Megjegyzés: Azért kell elkerülni a begépeléskor a formázást, mert a formai beállítások utólagos megváltoztatása hatással van az oldalhatárokra. (Nagyobb betûvel írt szövegbõl kevesebb fér egy oldalra stb.)

Tipográfiai ismeretek
Röviden fussuk át, hogy milyen részekbõl áll egy irat, és milyen általános formai beállításokat lehet egy szövegszerkesztõvel elvégezni.

A papír, amire írunk

A papír beállításai (oldalbeállítások):
   Papírméret: Annak a papírnak a méretét jelenti, amire az iratot nyomtatni akarod. Általában A4-es jelû papírra szoktunk nyomtatni (ez egy 297mm * 210 mm-es méretû papírt jelent)
   Margók: A lap széleinél kihagyandó üres sávok. Az irat szövege a margók által határolt területre (azaz szövegtükörre) fog nyomtatódni. A szövegszerkesztõ programokban beállítható a margók szélessége.
   Befûzés: A befûzés (gyors fûzés, spirálozás) vagy kötés vagy számára fenntartott sáv.

Szöveghelyek

   Szövegtükör: A szövegtükör területére nyomtatódik az iratunk tartalma.
   Fejléc: A felsõ margó felett minden oldalon megjelenõ szövegrész.
   Lábléc: Az alsó margó alatt minden oldalon megjelenõ szövegrész.
   Oldalszámozás: A fejlécen vagy láblécen elhelyezett speciális mezõ, amelyben nyomtatáskor minden oldalon az aktuális oldalszám jelenik meg.

Az irat tipográfiai egységei

Karakter:
A karakter az irat legkisebb egysége. A karakter egy gyûjtõfogalom. Ide tartoznak a betûk, számok, egyéb jelek.

A karakterek formai beállításai:

Bekezdés
Az azonos gondolathoz tartozó mondatok sorai bekezdést alkotnak. Újságokban, könyvekben gyakran látható, hogy a gondolatokat külön bekezdésbe írták.

Bekezdésformák:
   Behúzások: A behúzásokkal szabályozható egy bekezdés sorainak kezdete és vége.

   Térközök:

• Sorköz: a bekezdés sorainak a távolsága (lehet normál; 1,5-ös vagy dupla)
• Térköz a bekezdés elõtt (vagy után): az adott bekezdés elõtt (vagy után) üresen hagyott rész. Felsorolás és számozás: a bekezdéseket felsorolás jelekkel vagy sorszámozással is el lehet látni. A felsorolásnál a bekezdések elsõ sora elé tett felsorolás jel elkülöníti a külön bekezdésbe írt gondolatokat. A számozás ezen kívül a külön bekezdésbe írt gondolatok sorrendiségét is meghatározza.

Szakasz
A szakasz egy olyan szövegegység, amely lehetõvé teszi, hogy egy fájlban (de külön szakaszban) lévõ szövegek eltérõ oldalbeállítással, hasábolással legyenek formázva.
   Oldalbeállítás: errõl már volt szó (papírméret, tájolás, margók).
   Hasábolás: a szövegeket egy oldalon belül egy vagy több oszlopba (hasábba) lehet szedni.

Dokumentum
A dokumentum maga az irat. Egy dokumentum lesz egy fájlban.

A dokumentumban elhelyezhetõ objektumok
   Képek: Sok szövegszerkesztõvel lehet képet elhelyezni egy dokumentumban. A képeket a szöveg tetszõleges részére tudod vinni és az ott elhelyezkedõ szöveg körbe tudja folyni.

Microsoft Word 97

A Word szövegszerkesztõ egy nagy tudású WYSIWYG szövegszerkesztõ.

Indítás
Start menü > Programok > Microsoft Word (vagy az intézõben egy dokumentum megnyitása)

Bezárás
A program ablak bezáró gombjával vagy Fájl > Kilépés menüparanccsal lehet kilépni a Word-bõl.

A szövegszerkesztõ ablakelemei:

Megjegyzés: Az Eszköztár és a Vonalzó megjelenítését a Nézet menüben lehet ki/be kapcsolni.

Segítségek
A Microsoft Word rengeteg segítséget nyújt a felhasználó számára.

   Nézelõdés az egérrel: Ha az egérmutatót ráviszed valamelyik ikongombra az eszköztáron, megjelenik egy kis sárga címkében a gomb rövid elnevezése. 
   Gomb súgó: Bõvebb információt nyerhetsz egy gombról, ha a Súgó menü Mi ez? pontját választod , majd rákattintasz arra a gombra, amelyre kíváncsi volnál. 
   Súgó: Ugyanolyan szolgáltatásokkal rendelkezik, mint a Windows97 súgója. Végignézheted a témaköröket tartalom szerint, de tárgyszavakra is kereshetsz. A Súgót F1 billentyûvel , az Office segéd gombbal az eszköztáron vagy a Súgó menüvel jelenítheted meg.
   Párbeszéd ablakok súgó gombja: A párbeszéd ablakok jobb felsõ sarkában található 
gomb benyomása után a párbeszéd panel bármely vezérlõelemérõl kérhetsz információt (ha rákattintasz).

Megjegyzés: ha nem találsz kellõ információt a jegyzetben, bátran lapozz bele a Súgóba! Ha megtanulod használni, akkor a legjobb beépített puska fog segíteni a munkád közben és a vizsgákon!

Nézetek
A Word különbözõ nézetek segítségével segíti a munkát. Az egyes nézetek különféleképpen jelenítik meg a szerkesztett dokumentumot.

Általában mindig oldalkép nézetben fogunk dolgozni, hiszen itt mindig a valóság látszik.

Minden dokumentum ablak bal alsó sarkánál láthatók a nézet gombok ( < Oldalkép,  < Normál nézet), amelyek megnyomásával válthatsz az adott nézetre.

 

Nagyítás
Ha valamiért nem látod jól a szöveget, amit gépelsz, akkor az eszköztár  Nagyítás legördülõ menüjébõl kedvezõbb megjelenítési beállítást választhatsz.

• 100%-nál közel akkorának látod a dokumentumot, amekkorában nyomtatáskor megjelenik.
• 100%-nál nagyobb nagyításnál “közelebbrõl” látod a papírt a monitoron.
• 100%-nál kisebb nagyításnál “távolabbról” látod a papírt a monitoron.
• Egyéb nagyítási fokozatok:
• Oldalszélesség: ennél a nagyításnál teljes szélességében láthatod a lapot a dokumentum ablakban.
• Teljes oldal: ennél a nagyításnál az egész oldalt láthatod a dokumentum ablakban.

Alapok:

Új dokumentum létrehozása

A Word megnyitásakor egybõl kapsz egy új, üres dokumentumot, amelynek Dokumentum1 lesz a neve mindaddig, míg mentéskor át nem nevezed.

Ha újabb dokumentumot akarsz létrehozni, akkor nyomd meg az eszköztár  gombját. Ilyenkor egy új, üres dokumentum jelenik meg a szövegszerkesztõn Dokumentum2 néven, és minden további új dokumentum folytatólagosan sorszámozódik.

További lehetõségek:

A Fájl> Új dokumentum... parancsnál Sablonok alapján is létre tudsz hozni egy új fájlt. A sablonok elõre begépelt szövegeket és formai beállításokat tartalmaznak. Ha a Normál sablont választod, akkor ugyanazt az üres lapot kapod, amit az eszköztár Új gombjával az elõbb. A sablonfájlok DOT kiterjesztésûek.

Szöveg begépelése

A gépelésnél a szöveg a margók által közrezárt területre, a szövegtükörre kerül.
A lap mérete alapértelmezés szerint A4-es, a margók 2,5 cm-esek.
A leütött karakterek a szövegkurzor által kijelölt helyre íródnak.

Automatikus helyesírás ellenõrzés:
Begépeléskor a helyesírás ellenõrzõ program piros hullámvonallal aláhúzza az általa nem ismert szavakat. Nyomtatáskor nem látszik ez a hullámvonal!

A javításhoz kattints a jobb gombbal az aláhúzott szóra. Ilyenkor a Word a helyi menüben felajánl szavakat a javításhoz. Ha valamelyik tetszik, akkor kattints rá a helyi menüben. Ha nem tetszenek a felajánlott szavak, akkor a helyi menü eltüntetéséhez kattints a dokumentumra.

Kurzor mozgatás:

Billentyûzettel: a begépelt szövegben a kurzor mozgató billentyûk segítségével mozgathatod a kurzort. (Olyan részre nem is tudod vinni a kurzort, ahol még nincs begépelt szöveg!)Egérrel: Egérrel is mozgathatod a kurzort: kattints oda a szövegben, ahova a kurzort szeretnéd tenni.(Ezzel a módszerrel sem tudod olyan részre vinni a kurzort, ahol még nincs begépelt szöveg!)

Karaktertörlés:

• A Delete billentyûvel a szövegkurzor mögött álló karaktert törölheted.
• A BackSpace billentyûvel a szövegkurzor elõtt álló karaktert törölheted.

Gépelési módok:
Az Insert billentyûvel váltható oda-vissza, vagy duplán kattintunk rá az állapotsoron.

Beszúró üzemmód (alapértelmezett): a leütött karakter a szövegkurzor helyére íródik. (Ha volt a szövegkurzortól jobbra szövegrész, akkor az jobbra tolódik.)Átíró üzemmód: a leütött karakter átírja a szövegkurzor mögötti karaktert. (Ezt az üzemmódot az állapot sor ÁTÍR felirata jelzi!)

Sortördelés:

Automatikus sortördelés: A sor nem nyúlhat túl a szövegtükrön. Ezért az a szó, amely túl nyúlna a szövegtükör jobb szélén, átdobódik a következõ sor elejére. Így hosszú szövegnél nyugodtan folyamatosan gépelhetsz, mert a Word automatikusan tördeli a sorokat. A Word a kötõjeleknél is el tudja tördelni a szavakat.

Megjegyzés:

Ha elválasztó jelet szúrsz az új sorba dobott szóba, akkor a szó elsõ tagja visszaugrik az elõzõ sor végére. (Csak ha kifér!)Vannak nem törhetõ szóközök (Ctrl-Shift-Space) és nem törhetõ elválasztójelek Ctrl-Shift- -. Az így összekötött szavak, szórészek a sor végén nem törhetõk, tehát a teljes kifejezés átdobódik a sor végén a következõ sorba.
• Pont és vesszõ után mindig tegyél szóközt, mert csak szóköznél és kötújelnél jön létre automatikus sortördelés.

Megjegyzés: A Word automatikusan is el tudja választani a szavakat a sor végén, ha az Eszközökà Elválasztás... parancs hatására elõugró párbeszédablakban bejelölöd az Automatikus elválasztás tulajdonságot.

Olvasd el a Súgó gombbal (és jegyezd fel), hogy mit jelentenek a párbeszédablak beállításai:

• NAGYBETÛS szavak elválasztása:

Ha benyomod a  gombot az eszköztáron, akkor magad is láthatod az új sor  jelet. Ha még egyszer rákattintasz a gombra, eltûnnek a nem nyomtatható karakterek.

Ha az Új sor karaktert letörölöd, akkor megszûnik a sor törés. pl. Állj elé (=a sor végére), és nyomd meg a Delete gombot, vagy állj mögé (=a következõ sor elejére), és nyomd meg a Backspace gombot. 

Új bekezdés: Ha Shift Enter helyett Enter billentyût nyomod meg, akkor az új sor új bekezdésbe kerül. Ha benyomod a  gombot, akkor láthatod, hogy a sortörést  jel, a bekezdés véget  jel jelez.

Oldaltörés:

Automatikus oldaltörés: Ha egy sor már nem fér el azon az oldalon, automatikusan átdobódik a következõ oldalra. Oldalkép nézetben látható is az új lap. Normál nézetben pontozott vonal jelzi az oldalak határát (itt nem láthatók a margók területei, mert a begépelt szöveg folyamatosan van megjelenítve.)

Manuális oldaltörés: Ha azt akarod, hogy a kurzor mögötti rész új oldalon kezdõdjön, akkor nyomd meg a Ctrl-Enter -t. Oldalkép nézetben látható az új lap, Normál nézetben egy Oldaltörés felíratú vonal fogja jelezni az oldalak határát.

Manuális oldaltörés törlése: a Ctrl-Enter szintén egy nem látható karakter a szövegben, amely oldaltörést eredményez, ezért ugyanúgy törölheted, mint a Shift-Enter által elõidézett sortörést.

Megjegyzés: az oldalak számát az állapot soron láthatod bal oldalon:

Mûveletek visszavonása:

Ha valamit elrontottál az utolsó mûvelettel, akkor nem kell kétségbe esni, mert szinte minden mûveletet vissza lehet vonni, ha a  gombra kattintasz.

Megjegyzés: Nem csak az utolsó mûveletet, hanem az elõzõ mûveleteket is vissza lehet vonni a  gombbal.
Sõt a visszavonást is visszaállíthatod a  gombbal.

Mentés

Elsõ mentésig a Dokumentumod csak a RAM-ban létezik. A szöveg tárolásához ki kell mentened lemezre. Munka közben érdemes idõnként lemezre menteni, mert egy áramszünet vagy egy géphiba esetén csak az utolsó mentésed állapotát tudod visszaállítani. (Minden nagyobb módosítás után mentsél!)
A mentéshez nyomd meg a  gombot (vagy válaszd a Fájl > Mentés parancsot).

• Ha elõször mented a fájlt (még nem mentetted lemezre), akkor egy fájl böngészõ ablak segítségével meghatározhatod a fájl helyét és nevét. A név maximum 256 karakter lehet. A kiterjesztés alapértelmezés szerint DOC lesz. (Nem is kell megadnod a fájlnévnél.)

• A már létezõ fájl további mentésekor már nem kell megadnod a fájl nevét és helyét, hanem az adott fájlba egyszerûen kiíródik az aktuális állapot. 
• Mentés másként: Ha a Fájl > Mentés másként... parancsát választod, akkor a dokumentumod tartalmát egy másik fájlba mentheted (másnéven, vagy máshová). Ezt akkor szoktuk használni, ha módosítani akarunk egy fájlt, de az eredeti példányt is meg akarjuk õrizni.

Fájltípus váltás: Ha nem Word dokumentumként mented a fájlod, hanem más típust választasz a menübõl, akkor a Word a kiválasztott típusú formátumba kódolva menti majd a szöveget. Ezt a kódolási folyamatot konvertálásnak nevezik. 
A konvertálásra csak akkor lesz szükséged, ha egy másik szövegszerkesztõben akarod megnyitni a szöveget.
Csak azokat a formátumokat tudja létrehozni a Word, amiket telepítettél, azaz ami látszik a Fájl típus menüben.Mentéssel kapcsolatos beállítások: 
Ha mentéskor a Beállítások gombra kattintasz (vagy bármikor az Eszközök Beállítások parancs hatására), elõugrik egy Beállítások párbeszéd ablak, amelyben a Word beállításait módosíthatod.
A Mentés lapon többek között az alábbi mentési beállításokat végezheted el:Gyors mentés: Ilyenkor nem írja ki újra a Word az egész fájlt, csak az utolsó mentés óta történt változásokat.Automatikus mentés: Beállíthatod, hogy milyen idõközönként mentsen automatikusan a Word. Áramszünet esetén az utolsó mentés állapota visszaállítható.Biztonsági másolat: Mentéskor az új fájl DOC, az utolsó elõtti fájl változat BAK kiterjesztéssel jön létre. Ilyenkor nem állíthatod be a gyors mentést, mert az új verziót teljesen létre kell hozni!Jelszavas védelem: Jelszóval védheted a fájlt mások kíváncsisága (megnyitás) és mások módosítása (írás) ellen. Megnyitási jelszó esetén csak az tudja majd megnyitni a fájlod, aki tudja a jelszót. Írási jelszó esetén csak az tudja a fájlban végzett módosításokat ugyanide menteni, aki tudja a jelszót (más néven el lehet menteni a fájlt).

Fájl megnyitása

Egy fájlt vagy a  gombbal vagy a Fájlà Megnyitás... menü paranccsal tudod megnyitni. Ilyenkor a szokásos fájlböngészõ ablak segítségével megkeresheted és kijelölheted a megnyitandó fájlt. 

Megjegyzés: Ha nem DOC kiterjesztésû a fájl, akkor érdemes a fájl típust "Minden fájl"-ra állítani, mert a más kiterjesztésû fájlok csak így fognak látszódni a listában.
Konverzió: Megnyitáskor lehetõség van más szövegszerkesztõk által írt dokumentumok megnyitására. (Ha telepítetted az adott konvertáló programrészt).

Bezárás

Bezáráshoz kattints a dokumentum ablak bezáró gombjára, vagy válaszd a Fájlà Bezárás parancsot.
Ha a dokumentumod jelenlegi állapota még nem volt mentve, akkor a Word rákérdez, hogy szeretnéd-e menteni. 

Nyomtatási kép megtekintése

Nyomtatás elõtt érdemes megnézni a nyomtatási képet, mert néha itt szembesülsz azzal, hogy néhány üres sor átlóg a következõ üres oldalra, és így egy üres lappal fog megajándékozni a nyomtató.
A Nyomtatási kép 100%-ig valósághûen mutatja meg a szöveget, de ilyenkor a dokumentum nem szerkeszthetõ.
A Nyomtatási képet vagy a  gombbal, vagy a Fájl > Nyomtatási kép paranccsal tudod megnézni. 

Megjegyzés: lapozni a Pg Up és a Pg Down billentyûkkel is tudsz!

Nyomtatás

A  gombbal kinyomtathatod az egész dokumentumot.
A Fájl > Nyomtatás paranccsal nyomtatás elõtt beállíthatod a következõket. 

Jutalom információ

Tudom, hogy máris ki akarod próbálni a formázásokat! Nem is akarom Tõled megvonni ezt az örömet!

Formázandó szövegrész kijelölése:

A formázás elõtt mindig ki kell jelölnöd a formázandó szövegrészt! Kattints a formázandó szöveg elejére, és húzással húzd el a kijelölõ csík végét a kijelölendõ szöveg végig. A kijelölés csak a gépelt részeken látszik (sor folytonos).

Ha nem sikerült, akkor a kijelölés megszüntetéséhez kattints a szöveg bármely részére, majd próbáld újra a kijelölést.Ha így sem sikerült, akkor válassz másik stratégiát: kattints a kijelölendõ szövegére, majd a Shift billentyû nyomvatartása mellett kattints a szöveg végére.

I. Elméleti kérdéssor

1. Egészítsd ki! A ....................... programok azt a célt szolgálják, hogy egy kiadvány (szövegformátum) esztétikus elkészítését megkönnyítsék, ............................................ könnyebben javíthatóvá és reprodukálhatóvá tegyék. [Megoldás]

2. Sorold fel, milyen karakterformázásokat ismersz fel az alábbi szövegben! [Megoldás]

3. Sorold fel, milyen karakterformázásokat ismersz fel az alábbi szövegben! [Megoldás]

4. Sorold fel, milyen karakterformázásokat ismersz fel az alábbi szövegben! [Megoldás]

5. Sorold fel, milyen karakterformázásokat ismersz fel az alábbi szövegben! [Megoldás]

6. Sorold fel, milyen karakterformázásokat ismersz fel az alábbi szövegben! [Megoldás]

7. Sorold fel, milyen bekezdés formázásokat ismersz fel az alábbi szövegben! [Megoldás]

Tárgy:Értesités

9..Hogyan lehet elérni, hogy a szövegben az "Igaz" szóval kezdödõ sor az alábbi módon helyezkedjen el? [Megoldás]

10. Hogyan nevezik az alábbi szedési formát? [Megoldás]

11. Az alábbi ábrán egy szerkesztett oldal vázlatát látja. Nevezd meg az oldalformázáskor elõforduló fogalmakat! [Megoldás]

12. Hogy kell indítani a szövegszerkesztõt? [Megoldás] 13. Hogy kell bezárni a szövegszerkesztõt? [Megoldás]

14. Hogy kell új Dokumentumot létrehozni? [Megoldás]

15. Hogy nevezi a szövegszerkesztõ az új dokumentumokat? [Megoldás]

16. Hol helyezkedik el az új dokumentum? [Megoldás]

a.) a floppyn
b.) a winchesteren
c.) a RAM-ban
d.) a ROM-ban

18. Elsõ mentéskor miket kell megadni?[Megoldás]

19. Mi történik bezáráskor, ha a dokumentum aktuális állapota még nem volt kimentve?[Megoldás]

20. Hogy kell egy dokumentumot más néven kimenteni? [Megoldás]

21. Milyen védelemmel tudod ellátni a dokumentumodat?[Megoldás]

22. Mi a gyors mentés és az automatikus mentés? [Megoldás]

23. Hogy kell:

a.) a kurzor elõtti karaktert törölni? [Megoldás]
b.) a kurzor mögötti karaktert törölni? [Megoldás]
c.) a kurzor helyére karaktert beszúrni? [Megoldás]
d.) a kurzor mögötti karaktert átírni? [Megoldás]
e.) a kurzort mozgatni? [Megoldás]
f.) új sort létrehozni? [Megoldás]
g.) üres sort törölni? [Megoldás]
h.) új oldalon folytatni a szöveget?[Megoldás]
i.) oldaltörést törölni? [Megoldás]
j.) a dokumentumot nagyítani?[Megoldás]

25. Mire jó a nyomtatási kép? [Megoldás]

26. Hogy lehet

a.) egy dokumentumot kinyomtatni? [Megoldás]
b.) egy dokumentum aktuális oldalát kinyomtatni? [Megoldás]
c.) egy dokumentumot több példányban kinyomtatni?[Megoldás]

28. Mi a fejléc és mi a lábléc?[Megoldás]

29. A dokumentum mely részén szokták megjeleníteni az oldalszámokat? [Megoldás]

30. Mi a tájolás?[Megoldás]

31. Mekkora egy A4-es papír? [Megoldás]

32. A fekvõ tájolású lapok nyomtatásához el kell-e fektetni a lapot a nyomtatóban? [Megoldás]

I. Gyakorlati feladatsor

1. feladat

• Hozz létre egy új dokumentumot, és írd bele az alábbi szöveget!
• Ügyelj a szövegre! Ha elgépelted, javítsd ki!
• Ha elkészültél, mentsd ki a C:\Dokumentumok könyvtárba, majd biztonsági másolatként egy floppy lemezre.
• Ha kész, zárd be a dokumentumot! (Ne legyenek feleslegesen nyitva dokumentumok!)

2. feladat

• Hozd létre külön fájlba a következõ verseket!
• Mentsd el õket a C:\Dokumentumok könyvtárba, majd biztonsági másolatként a floppy lemezedre!
• Zárd be a dokumentumokat!

Teve.doc

Pók.doc

A TEVE FOHÁSZA Monoton  üget a süppedõ homokon  a sivatag lova,  a tétova teve  tova.  Hátán rezegve  mozog a  rozoga  kúp  alakú púp.  A helyzete nem szerencsés.  Apró szemcsés  homokkal telve  a füle, a nyelve.  Sóvár szeme kutat  kutat.  Még öt-hat nap  kullog, baktat.  Az itató tava távol,  s oly rettentõ messze még az oázis.  Erre utal az alábbi fohász is:  -Tevék ura!  Te tevél tevévé engem eleve,  Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.  Te terved veté a tevevedelõ tavat tavaly távol,  de tévednél vélvén,  vén híved neved feledve  elvetemedve  vádol.  Nem! Vidd tevelelkem hovatovább tova,  mivel levet - vert vederbe  feltekerve - nem vedelve  lett betelve  a te tevéd szenvedelme.  Te nevedbe  legyen eme  neveletlen tevetetem  eltemetve  S evezzevel ava teve  levelkévét kivilevelhevelteve.  /Romhányi József/

A PÓK Az apróka  pók-apóka,  s a porhanyó  potrohú  pókanyó,  a pékségben  a szennyezett  mennyezetre  nyálból való,  máló  hálót  font...  Pont.  A kópé  póknép  pótlék-  hálókat eresztve  keresztbe  a pókasztal fölött,  hálóból ebédlõt kötött.  Félt a péppel pepecselõ pék,  hogy odapök  a pók,  illetve a liszttel  hintett púpos pépre tisztel.  Ezért leseperte az apróka  pókpárt a padlóra.  Csattant a fapapucs-  Fuccs!  Így járt pórul a két pupák  pék  pók.  Pukk.  /Romhányi József/

3. feladat 

• Nyisd meg a C:\PC_SPEC\WORD könyvtárban a PL1_01.DOC fájlt!
• Töröld ki a végén levõ sorokat úgy, hogy a dokumentum ráférjen egy oldalra!
• Mentsd el a dokumentumot floppy lemezre!

• Nyisd meg a C:\PC_SPEC\WORD könyvtárban a PL1_02.DOC fájlt!
• Rendezd el a szöveget úgy, hogy minden vers külön oldalon kezdõdjön!
• Mentsd el a dokumentumot floppy lemezre!